Dik még a Csenge!

Na, most sem zene jön, hanem csak duma. Mindent összevetve, az eddig megszokott és szeretett fesztiválunk már csak a szívünkben él tovább, ez már sajnos nem az, amibe anno beleszerettünk. Nagyon kinőtte magát és sok a tróger. A trógerekkel nincs gond, elvileg mi is elvégeztünk már…

Idén is kitűzzük a kibaszott csengezászlót 'bátorban, mint Nicky Santoro Las Vegasban. A szerkesztőség, akárcsak egy benga medve, megmutatja, mi is az a magyar virtus. A fesztivál nagyon helyes módon ingyenbérletet (ha tetszik, blogszerkesztői-igazolványt) basz a nyakunkba, amiért…

Róluk már volt szó, 6 év után sikerült 34 percnyi darát összerakniuk. Szögezzük le, hogy ezt egy európa turné követi (lesz Bécs és Prága), majd egy végső feloszlás. Sajnálatos dolognak tartom, még akkor is, ha nálam sosem lépték túl a "kellemes hallgatnivaló"…

Azon apropóból, hogy megjelent a Beat Dis új lemeze, melybe még bele se füleltem, igen megörültem. Nem szoktunk kitenni magyar culákat, de a band saját maga tette letölthetővé honlapján az összes anyagukat. Úgy gondolták, senkinek sem árt ha megvan. Milyen igazuk…

Extrémkedünk most egy kicsit gyerekek, mert olyan is kell a léleknek. Akinek ismerős az As The Suns Sets, akkor annak most el is van mondva, hogy milyen ez a muzsika, akinek meg nem, az gondoljon egy lecsupaszított Converge-re, ahol inkább agyament vokálok, mint érzelemmel teli üvöltések…