Dik még a Csenge!

Azon apropóból, hogy megjelent a Beat Dis új lemeze, melybe még bele se füleltem, igen megörültem. Nem szoktunk kitenni magyar culákat, de a band saját maga tette letölthetővé honlapján az összes anyagukat. Úgy gondolták, senkinek sem árt ha megvan. Milyen igazuk van.

http://beatdis.hu/hu/#/albums

Extrémkedünk most egy kicsit gyerekek, mert olyan is kell a léleknek. Akinek ismerős az As The Suns Sets, akkor annak most el is van mondva, hogy milyen ez a muzsika, akinek meg nem, az gondoljon egy lecsupaszított Converge-re, ahol inkább agyament vokálok, mint érzelemmel teli üvöltések a jellemzőek, a gitárok nem technikásak, viszont küldik neki a cincogó borzalmat mint állat, szóval egészen tört és ijesztő a zene. Nem különösebben ástam bele magam a lemezbe, mivel ez nem az a szerzemény, amivel kelsz vagy fekszel, viszont ha vevő vagy a fentebb említett bandákra, lehet találsz benne valami újat. A srácok néhol egészen "slágeresek" önmagukhoz képest, szóval a közelgő 3. lemezen lehetnek meglepetések, meglátjuk. Ja és Hydra Head bandáról van szó, reméljük folytatják a szép hagyományokat.

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Maradjunk annyiban, hogy kevés lemezt kerestem ennyi ideig hiába, mint ezt. A csapat másik oldala, a Kilimanjaro Darkjazz Ensemble pedig szintén pár héten belül jön az ujjalbummal (és talán egy pösti fellépéssel is), amit szintén szívás lesz megszerezni, már most érzem. Mindegy, addig érjétek be ezzel!

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Dave Grohl és a mókusok legújabb lemeze a jó értelemben mutat túl a grunge-on, egészen művvészkedésbe hajlik. Nagyon sokszínű a lemez, ugyanakkor ráborul egy jótékony fátyolos köd (a kezdő Pretender után), ami hálistennek szépen összefogja a lemezt. Aki viszont a klippes kezdődal alapján veselkednek neki a lemeznek, vagy csalódni fog, vagy mégjobban megtetszik neki a post-grunge muzsika. Persze ezzel a nótával sincs gond, sőt igazából olyan, mint befejezni egy mesterhármast, viszont pont ezért nem tettem volna be elejére. Nyárra, nyaralás utáni szomorkodásra, fáradt vidámkodásra, és sörhöz is.


RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Buz Hendricks-nek továbbra is jó tulajdonsága, hogy összes új lemezét azonnal rakja a last.fm-re teljesen ingyen, viszont valaki már megismertethetne vele egy nagyobb bitrátát is, mint a jó öreg 128. Jó, persze, aki lop, az örüljön ennek is, meg élvezhető így is, de elégedetlen az emberi természet. Ezen a kiadványon, csakúgy, mint az eddigieken, dobgép hallható, az összes többi hangszert pedig Buz szólaltatja meg, maradva a Bohren / Kilimanci vonalon. Én az eddigi összes albumát ajánlom, szerintem végig magas színvonalon mozog, töltsétek le mind.

http://www.last.fm/music/Somewhere+off+Jazz+Street

ZIPPYSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Eléggé a hangulatzene kategóriába tartozik a norvég duó egyetlen nagylemeze. Ezt még 2004-ben előzte meg egy EP, majd még egy élő lemezük is napvilágot látott. A főmunka azonban mégiscsak a Pale Ravine című nagylemez, ami vagy nagyon megérint, vagy pedig egyszer meghallgatod és kuka. Nagyjából Library Tapes féle zene ez, csak jóval borongósabb. Főleg a vonós hangszerek és a zongora kapnak szerepet, egy kis elektronikával kiegészítve. Hogy ne legyen teljesen zsákbamacska, linkelem a WHITE LAKE című dalt fülelésre.

 

 

ZIPPYSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Új Cave In. Nem egy Antenna / Jupiter, de ennyi kihagyás után betevő falat.

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

11 nótás soundtrackkel állunk szemben, ahol a riffelős csapatok mellé gengszterek csatlakoztak, majd összehoztak hol erős, hol gyöngébb dalokat. A darabolást a Slayer, a Faith No More és a Biohazard is képviseli, a drogárusítást pedig többek között a Cypress Hill, Ice-T és a Run DMC függesztette fel egy közreműködés erejéig. Magát a filmet különben nem láttam, de biztos tanulságos múvival állunk szemben, ha Ice-T a főszereplő és az OST is ilyen rendre nevelő dalcsokor. Peace niggaz!

 

 

 

RAPIDSHARE
zSHARE

FILEFACTORY

Szép hosszú volt ezúttal is a vonatút lefelé, viszont pozitívum, hogy két Soproni Szőke Ciklon grátiszt is kaptunk a 3 órás üldögélés alatt. A nagyszínpad kezdése előtt irány a karaoke bárhoz, és hallgattuk a fülünket nagyon is bántó dalokat. Itt jött az ötlet, hogy egy újabb Soproni Ciklonért nagyon is érdemes befestetni a hajunkat szőkére, tehát innentől kezdve szőkén nyomultam (nagy szopó volt másnap kimosni a séróból azt az undorító sárga trutymót).

A nagyszínpadon sikerült egy igencsak borzalmas line upot megálmodni, Lovasi András duplázott (Csík és Kispál), és e két borzalom közé még egy Vad Fruttik és egy Kaukázus is befért. Azt hittem, hogy a mezőtúri Soulfly előtti Zanzibárt nem lehet űberelni, de ez röhögve verte a 4 évvel ezelőtti szenvedést. Inkább a sörözést választottuk, majd a Csík alatt elkezdett esni. Egy kis hűsítő esnő nem árthat, gondoltam elsőre, de erre még én sem számítottam: gyakorlatilag a következő órák esőinek is köszönhetően dagonyává változott a placc. 8 felé bementem a metálba megnézni a Watch My Dyingot, akik most sem voltak ám rosszak, főleg a koraiak ütöttek. Filóztam, hogy maradjak-e a Subscribe-on, végül csak belenéztem. A nyitódal még borzalmasan dörrent meg, de utána megszólaltak a mikrofonok is. Ez sok koncerten pozitívum, de ahol két csak hamisan éneklő vokalista van, ott nem biztos,hogy az. Jó, show volt megint, de 3 dal elég volt ebből.

 

Rohanás a pulthoz, 28. sör megvétele, de most egy szíverősítőt is eszközöltem, elvégre mindjárt jönnek John Ottóék. Kezdésre hely elfoglalása, bal oldalt, Sam előtt kb. a 15-20 sor tájékán. Még ahogy néztem mögöttünk is nagy fiesta ment, megkockáztatom, az első 50 sor simán egyszerre ugrált a refrénekre.  Egy tökéleteshez közeli setlisttel jöttek, azzal, amit minden állomáson nyomnak. Két helyen tudnék kukacoskodni, hiszen a Show Me What You Got szerintem egy töltelékszám Bizkit szinten, és a korai érából csak egy Faith képviseltette magát. Fura, mert sok banda a fél karját adná, hogy olyan nótáik legyenek mint például egy Pollution vagy Counterfeit, de a LB megteheti azt, hogy kihagyja ezeket, mert van még bőven ott, ahonnan ezek jöttek. Mutatóba azért előkerült pár hang a Stuckból... és végül mik voltak? Minden klipdal szerepelt (N 2 Gether Now nyilván nem, de helyette jött a Boiler, amit talán ezen a turnén játszanak először élőben) kiegészítve még a Chocolate Starfish egyéb hózódalaival, mint például Hot Dog, Full Nelson, Livin' It Up, de talán még egy The One is előkerült. A Wes nélküli albumról csak a kötelező (Eat You Alive, majd a ráadásban a Behind Blue Eyes) került elő, míg a Truth EP-ről semmi (kár érte!). A visszahívás után kaptuk a már említett BBE-t, a Rollin't, majd még a Take a Look Around-ot, amibe már ők is belecsempészik a Slipknot leguggolós poénját.

 

Szerintem nagyon odarakták amit kellett, nem panaszkodhatunk, de ők sem, mert kaptak közös énekléstől Bizkit kórusig mindent, hálás közönség előtt játszhattak.  A tavalyi Cypress Hill után ebben sem csalódtam (bár aztúl hiphopos volt :D), megérte lenézni. Viszont a hajam egy hétre, a cipőm meg örökre tönkre ment a sártól, a Bizkiten elhagyott flaskáról már nem is beszélve... de áldozatok nélkül nincs csata, ez pedig nem volt kis update, amit Frédiék nyomtak. Ámen.

Ritkán jön tőlem poszt, de ez mostmár másképp lesz, mivel szépen le vagyok doktorálva, puszi az isinek. Ezidő alatt azért volt időm beleszeretni a Mastodon új lemezébe. Eddig egyszer sem tudott megfogni a balhés Brent bandája, bár a Blood Mountainon már volt olyan talpalávaló, ami nekem is tetszett. Viszont ezzel a lemezzel mondhatni csúcsra értek, és hatalmas alkotást tettek le az asztalra, úgyhogy a Crack The Skye-nak köszönhetően a Csenge szerkesztőségének egész népe (mind a ketten) nagy Mastodon rajongónak mondhatja magát ezentúl. Természetesen a sajtó is ódákat zeng róla, szóval ha nem a te kenyered volt eddig a Mastodon, most mindenképp megér egy 2. randit.


RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY