Ez tényleg egy olyan lemez, amiről még nem olvastam negatív kritikát. Persze egy-két durvább hangvételű írás sem változtatná meg a véleményem: ez a világ legnagyobb metal lemeze. Adott egy 24 év körüli Devin, aki még összeszedett 3 kiváló muzsikust és letették az asztalra ezt a zavarbaejtő remekművet. Nehéz elhinni, hogy 1997-es keltezésű albummal állunk szemben, mert a hangzás is abszolút fejletépős, a zene pedig még ma is ugyanolyan friss, mint 11 éve. Nem akarok dalokat kiemelni, mert a 39 perc alatt konkrétan 9 csúcspont van, nincs értelme túlragozni a dolgot. Ezek után a mester ha nehezen is, a szólópályája mellett még kiadott 3 SYL korongot, de már a minőség sajnos jócskán elmarad a Citytől. Ez az én elfogultsági posztolásom, ezzel köszöntöm újra köreinkben Bandai Commandantét.

A koncertről: A Stolen Babies legalább annyira tetszett, mint a lemezen, kb. a közönség fele szintén jól szórakozott rajtuk. A Poison The Well nálam "lemezen elmegy" kategória, élőben pedig elaludtam rajtuk. Dillingeréken sikerült felkelni, gyakorlatilag megsemmisítő csapást mértek a hajóra, Greg szó szerint, hiszen szétcincálta az A38 álmennyezetét is. Soha rosszabbat!