Kicsit belenyúlok a kedvenc elmebeteg zenéim közé is, mert olyan is jár nektek természetesen. Aki csipázza a The Dillinger Escape Plan-t, annak ez a korong sem okoz majd csalódást. Igaz csupaszabb, nyersebb az egész (nem hangzásban!), nem titkolt szándéka a puszta földbedöngölés. Az elszállások sem válnak le kifejezetten a torokkiszakítós/gitárnyígatós alaptémáktól, viszont nem is kell nekik: a félórás bomlasztásba bőven belefér, hogy kevesebb a változatosság. Persze azért itt-ott vannak érdekes részek az albumon, de aki csípi az inyourface direktséget mindenféle sallang nélkül, bandájára talált. Ez a banda pedig tulajdonképpen Josh Scogin vokálos (ex-Norma Jean) csapata: az előző lemez óta az egész gárdát lecserélte maga körül. A lemezzel kapcsolatban ami még hótpoén, hogy a trackcímek 1-től 8-ig egy vers sorait takarják. Hallgasd meg, olvasd össze, igyál mégegyet, és fogd rá a nyuszira.
Kezdenek néhol kihalni a régi posztok. Kérésre feltöltjük újra, jelezzetek, ha.
