Szegény németek befürcsiztek a horvátokkal, nekem viszont pazarul bejött az x a második meccsre. Szék remélem nem tetted fel a házat.
Ebből a durcázásra okot adó alkalomból, meg abból, hogy mennyire csípem ezt a zenét, jöjjön egy tipik örök underground dühöngő: az Unsane. Hatalmas hírnévvel nem büszkélkedhet a csapat, de már régóta nyűvik a húrokat. A 90-es évek elején már a színtér elismert arcai voltak NY-ban. Először az egyik dobosuk adagolta túl magát, majd 2000-ben fel is oszlottak, de 2003-ban újjáalakultak, szal mindig történgettek a dolgok körülöttük. A zene az elvárások szerint erőszakos, zajos, kemény, a nagyvárosi életből és egy kicsit a blues-ból (!) táplálkozik, ami itt-ott azért érezhető a gitártémákon, vagy csak az egyszerűen a szám elejére sózott szájharmónikán. A metropolisz témát főleg a borítók (-> records) boncolgatják, szó szerint. 1995-ös Scrape klippjüket az emtivi is játszotta szépen, mert deszkás, aki nem hisz a fabulámban, tekintse meg, kérem tisztelettel.
