Dik még a Csenge!

A szerkesztőség kedvenc fesztibálja holnaptól indul! Lehet pancsolni, hazaiak és külföldiek villanygitároznak, mi meg beiszunk oszt bűnözünk. Tehát egy kis anyag a készülőknek:

Lesson 1: Hómpéjzs: http://www.azfeszt.hu/

Lesson 2: last.fm réjdijó vid dö pörformenszörz: http://www.last.fm/listen/event/543647

Lesson 3: Vizualizélysöny: http://www.planetz.hu/cikk_item.php?id=1292

Júzful ixpressönz:
Kérek söröt (haladók más alkoholos itallal is kipróbálhatják) 
Komm fikken wir in moa tent (csajozáshoz)
Kérek kofé (másnaposságra)
WWHHHHOAOAOA netán BBBLLEEEÖEÖLE (villázás, koncert, unatkozás esetére, univerzális kifejezés)
Dik még a csenge! (szintén csajozáshoz + reklám)
Ne horkolj köcsőőőg (in moa tent)
Úrokk (ezt bármikor)
Úje (kell hozzá: megfelelő hanghordozás és sörmennyiség a hasban)
Folyósítanál számomra kölcsönt? (szombat este széles vigyorral)

Ha már olyan jó a kiejtésetek mint nekem, akkor indulhattok. Jó felkészülést és mulatást!

Az előzőhöz: csípjük a csajmetált, ajánlatos még Kittie-től az Oracle-t megnézni, ha kiművelődésre vágyik a metálifjúság ebből a témakörből is. Most pedig evezzünk két külön pocsolyába: az első ajánlatom a Noise Of Human Art (N.O.H.A.) lemeze, amit asszem sokan ismertek, ti olvasóink, igen, je, de kiteszem nehogy elkerülje a figyelmet. D&B és minden más amit el lehet képzelni. A Bass From Above c. tételnél például én még nem hallottam nagyobb telitalálatot ebben a műfajban. Legnagyobb előnye a változatosság, könnyedebb és elmerülősebb trackek is fociznak itt. Akiknek volt szerencséjük hozzájuk hegyalján, vágjanak hozzánk egy kommentet nyugodtan. Akik pedig úgy gondolják hogy nem szeretik az ilyesmit, akkor is töltsék le, ismerkedésre kiváló.

A másik alapság pedig az egyik legkedvencebb filmem zenéje, a The Fountain-é. Nem feltétlenül jön át az embernek elsőre maga a film sem, azonban pont olyan hangulatomban néztem, mikor alkalmasnak találtattam mélyebb jelentéstartalmak befogadására is. Letaglózó és hatalmas alkotás, annak ellenére, hogy elég nagyot bukott, itthon be sem mutatták. A film ismerete nem elengedhetetlen a filmzene élvezhetőségéhez, azonban erősen ajánlott, bár Clint Mansell mester neve a filmzenék terén lassan bármire garancia, szal relaxhez érdemes rápróbálni. Ha láttátok a filmet akkor meg alap, ritka jól passzol a zene és a film, miközben hallgatom, pörögnek a fejemben a jelenetek, elképesztő. Eléggé elvisz ideoda, szal hidegen szeretem, de melegen ajánlom.

Fesztiválszezon: lassan vége a mókáknak, de még van pár jó feszt. Idén nálam kimaradt szinte teljesen anyagi, melósági, és sajátbandávaldemófelvételi okok miatt. Azfesztre viszont kaptok egy felkészítő gyűjteményt pár napon belül, utána meg könyörtelenül beszámolunk. Kemény dolgok fognak történni. Persze nem arra kell gondolni, hogy Szék absztinens lesz, vagy ilyesmi.

A semmiből találtam erre a zenekarra, akik már 2001-ben is jelentkeztek anyaggal, de hozzám még csak a most megjelenővel értek el. Ha ránéztek a tagságra egyből feltűnhet a csapat erőssége, aki Alexis névre hallgat. A leányzó hozzá a stílushoz elengedhetetlen üvöltéseket, de a harmóniái sem mennek át nyálba, inkább dögösen küldi a dallamos refréneket. A harmadik dalban meg ha nem Jamey Jasta a duettpartner, akkor átúszom a Dunát hosszában, árral szemben. Jóféle, szedjétek.

A házban közben javában megy a költözés, 3 napja a földön alszom, bútorok sincsenek. Valószínűleg holnap költözünk át végleg a lakásba, és hétvégéig rendezkedünk be. Péntektől pedig vigalom, ahol meghúzott nadrágszíjjal kell majd mulatnom, hiszen van még kötelesség a nyáron.

Végezetül: csalódtam a Soulfly-ban, iszonyat gyenge lett sajnos :( 

Nyár van pöcsök! Itt is van egy ilyen izomlazító, pont jó arra, ha a nagy semmit csinálod, azt közbe süt a nap. Punk meg Ska, és a kedvenceim ebből a kategból, szal hallgassátok szeretettel, és lehetőleg ne józanon, ha nem muszáj. Ez a legújabb albumuk természetesen hozza a jó szintet, és tőlük nem is kell több. Aki többet akar tudni, másszon fel a Fat Wreck Chords-ra.

A lazításról még annyit, hogy Szék koma, lazzzííícccs. Pont nekem kell tanítani? Látjátok gyerekek? Nyáron így nem szabad. És ha azt csináljátok amit mondtam, legközelebb érkezik a kultfinomság, mert van zsákomban minden jó. Remélem mindenki jól érezte magát a feszteken, és sokat illedelmeskedett. Aki eddig nem tudott menni sehova, annak melegen ajánljuk az Azfeszt nevű falunapot, mi lehetőségeinkhez mérten tisztelgünk majd magunk előtt, méghozzá ott! Persze a pesti klubbulikat se feledjétek, Down, Converge, Bane, KsE.

Végre itt a gyermekkori legnagyobb kedvencem, a Soulfly friss lemeze. A legutóbbi Dark Ages egy kiváló alkotás volt, de nálam a Prophecy a legnagyobb favorit. Nagyon remélem, hogy ezúttal sem kell csalódnom Cavalera bácsiban. 

Voltam ám Balaton Soundon is. Örömmel látom, hogy amíg távol voltam, az oldal nem lett kommersz, megmaradt az underground hitelünk. A feszten nagyot gáláztam, igazából volt olyan rész, ahol már nagy erőbedobás kellett részemről is, hogy végigcsináljam. Végülis összeszorított fogakkal, de sikerült. Zenékről nem írok, mert nem ismertem senkit sem. Egy viszont biztos: jövőre veszek még egy bérletet, és a kapuk előtt eladom háromszoros áron. Most simán megtehettem volna...

ja, itt van még egy új Walls of Jericho is. 

2-3 éve gyakorlatilag metalcore-on éltem, mindent leszedtem, amin ott virított ez a címke. Manapság már korántsem ez a helyzet, gyakorlatilag a Heaven Shall Burnön kívül a ZAO az egyetlen banda, akiket még ma is előveszek rendszeresen. A stílust már a kilencvenes évek eleje óta tapossák, de sosem lettek akkora sztárok, mint egy Killswitch. A lemezeik azonban hozzák a megbízható szintet, főleg azoknak okozhatnak boldog perceket, akiknél nem elsődleges szemppont a dallamos ének. Van ugyan az is, de elenyésző mennyiségben, inkább Daniel egyedi hörgésein van a hangsúly. Gyakorlatilag ugyanolyan a vokál, mint az első két Haste The Day lemezen. A hozzá párosult zene viszont az üttörőknél sokkal ridegebb, durvább, a címben említett lemez pedig a legerősebb ZAO korongok közt van. Érdemes tenni velük egy próbát.

blogolás: tegnap berúgtam, csütörtökön indulok bsoundra.

Na jöjjön ez az ősmocsokság. Már régen volt amikor meghatott a New Orleans-i metal, viszont elővéve ezt a remeket mindig azt érzem, hogy tud újat mondani. Eszméletlen elmebeteg és kompromisszummentes témák gyalulnak (pl. a .001%-ben mit művelnek 2 percig, hát semmit, tönkre vannak:), szal számíráskor nem viccelnek a srácok. A jó öreg déli jegyeket persze nem nélkülözik, de mégis a többi déli bandától kiemeli őket az, ahogy vegyítik az agressziót az elszállással, mindezt úgy, hogy nem törnek meg a dalok, stílusban egységet képviselnek. Énekdallamokra senki ne számítson, koszos, bluesos, pinceszintig lehangolt gitárokra inkább. A csapat agya az a Jimmy Bower (a hathúrosnál), aki a Down-ban a bőröket püföli. Nem egynyári slágerek, de hangulatilag passzolhatnak, és akkor könnyű emészteni. Ha meg nem, akkor koktél-jéghideg, szívószál-minek!

Szélessávú csőtörés, hálózati problémák a szerkesztőség egyik felében, addig tejcsi. Szombat Cundra!

1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=hrtOGIDNP-Q&feature=related

2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=c2jrE3OmE7Q&feature=related

3. rész: https://www.youtube.com/watch?v=alw8ag3SOg4&feature=related

Extrák:

Ami kimaradt: https://www.youtube.com/watch?v=CIcy0Y5lFfE&feature=related

10 évvel később: https://www.youtube.com/watch?v=JtYArLx7ZXM&feature=related

A Khoma egy Cult of Luna mellékprojectként indult még 2002-ben. Jelenleg két albummal rendelkeznek és most itt is van a csengén a második. Igazából művészetnek tartom, hogy egy "Medea" szintű slágerrel nem tudtak legalább Európában robbantani, de mégis összejött nekik ez a bravúr. Mondjuk nálam a Cave In "Anchor" című dala is simán ez a kategória, bármely rádió agyonjátszhatta volna. Visszatérve a Khoma-ra, jóformán a kiváncsi COL-fanokon kívül nincs jelentősebb táboruk, pedig igencsak jóféle cuccos ez. Zeneileg ottvan az anyabanda tökössége, de az ének itt végig dallamos, ami jócskán megkönnyíti a befogadást. Ma különben korai High on Fire-t akartam kitenni, de ez most ilyen kívánságposzt, vagy mi. Ja, és közönséget akarunk toborozni, mert jelenleg az nincs. Arcomon mégis ott van egy cinkos mosoly, mert az azfesztes botrányképek/videók kitétele után indul majd csak igazán a csenge, ott borítékolhatom a napi 1000 olvasót.

Most pedig: HAJRÁ NATIONALELF!!!! 

Nem a Meshuggah volt az első, akik egy nótás lemezt jelentettek meg. A stílus más, de a befogadáshoz itt sem elegendő kisebb lelkesedés, hogy megbarátkozzunk a koronggal. A tételt ebben az esetben 6 részre bontották, a játékidő pedig 52 perc. A muzsikából ömlik a marihuána és a Black Sabbath iránti rajongás, csak itt egy bálnavadász hanggal megáldott úriember énekel. Nincs itt másról szó, csak egy végtelennek tűnő jammelésről, aminél a kiadónak kellett könyörögni, hogy legalább 6 felé bontsák a slágert. A zene által leginkább a New Orleans környéki mocsarakhoz képzelhetjük magunkat, miközben egy méteres spanglival dagonyázunk. A CD-t 2003-ban is kiadták "Dopesmoker" címmel, immáron egy 63 perces, felbontatlan Jerusalemmel és egy plusz dallal. A zenekar ma már nem aktív (sőt, már ennél a Jerusalemnél sem volt az, 1998-ban indultak oszlásnak), a ritmusszekció az OM nevű bandában folytatta, az énekes-gitáros Matt Pike pedig a Sleepnél jóval tempósabb High On Fire-t alapította meg. Azt hiszem ott már inkább ráálltak a whiskyre, egy évtized masszív füvezés után.

Hagyományos dalszerkezetet kedvelő egyéneknek meg álljon itt a debütalbum.  Remélem nem gond, hogy megaupload link.