Dik még a Csenge!

Most valami olyan frissesség következik, ami pont jó ezekre a szép téli estékre. Ezek a srácok azt mondták hogy nekik bizony nem kell emtivi meg rádió imidzs és zene, hanem inkább valami más. Régen ők voltak a Creed, és a pár nyávogós slágert leszámítva azért a dallamokból már lehetett sejteni, hogy elég jó kis dalokat tudnak összehozni. Most szakítottak régi énekesükkel, és egy Myles Kennedy nevű pacsirta szárnyalja túl régi elődjét. Az ilyen grunge-rockban egyenesen ritkaságszámba megy az ilyen sokoldalú és nagyszerű énekes, de Kennedy minden várakozást felülmúlt. Szóval a zene csupa erő és energia, ahol kell lírai, és a legjobb benne, hogy még vájtfülűeknek is tartogat olyan meglepetéseket, amit ettől a műfajtól és zenétől nem várnának. Persze nem duplázóra és 17/32-edre kell gondolni, de minden szám egyszerre fogós és technikás is. Nyári zúzdának pont megteszi, én a könyvtárban tesztelgetem ezekben az időkben, de még ott is finom.

Most a napokban azon szurkolok, hogy végre lássam ezeket a remek srácokat a novemberi Slayer turnén. Ez a 2004-es lemezük, amivel igazán berobbantak a köztudatba. Amik a 80-as években a Metallica lemezei voltak, az a napokban a Leviathan, abból a szemppontból, hogy tele van ügyes, de közel sem eljátszhatatlan dalokkal, magyarul öröm őket megtanulgatni. Én például a lemezről 3 dalt szoktam brummogni a négy fal közt. A második ajánlás pedig csakis Szakinak szól (azért más is letöltheti), hogy végre megértse, mi fán is terem a posta. A Rosetta tavalyi lemeze méregerősre sikeredett és megeszi reggelire az idei Cult of Lunát... az elmúlt pár hétben a nyitó "Red in Tooth and Claw" a legkedvesebb dalom. Olyan zseniálisan keveredik ebben a zenében az érzelem és a metálkodás, hogy mindig ámulatba ejt. 

Mastodon password: farao25

Rosetta link és password: www.mediaportal.ru

Az pedig csak hab a tortán, hogy az eb alatt minden nap linkelem nektek a tuti szelvényt, amit ha ti is feladtok egy kis összeggel, akkor ingyen jöhettek velem a soproni Cypress Hillre. Mert én ilyen jófej vagyok. 

Az elmúlt pár napban fény derült számos koncertre, (Killswitch, Unearth, Coldplay, Down, Cypress Hill, stb) ami alapján kijelenthetjük: ez simán világszínvonal, csak kár, hogy mindegyikre nem lesz pénzünk. A júliusi Genghis Tron viszont bagó, úgyhogy ideje ismerkedni velük. A zenéjükben van egy adag a HORSE the Band prüntyijeiből is, ami nekem nem betevő, de itt mégsem zavaró. A dolog egyébként "cybergrind" név alatt fut és az ősszel megjelenő Drumcorps lemezen is lesz daluk, ami igencsak jó ajánlólevél. Látszik, hogy Relapse, na. Ez a csapat második nagylemeze, az eddigi legpopulárisabb, barátkozás gyanánt tökéletes. A második ajánlás pedig egy rettenet dizsi, Jason Forresttől, aki DJ Donna Summer művésznéven is ad ki lemezeket. Aki komálta a Glowstyx posztot, az ebben is örömét lelheti majd, igazi happy hardcore cájg. Egy ilyen kell otthonra, vérbeli 1992 feeling, részegen még ropni is fogod rá, megígérem. Letöltés erre.

Más: Az eb-re kaptok tőlünk egy "válogatáskazettát", tele régebbi slágerekkel, stílusmegkötés nélkül. Az A oldal Bandai, a B pedig az én szájízem szerint készül el. Lehet készülni. Ja, amúgy a németek fognak nyerni.

A mai posztom egy rendhagyó poszt, mert elfogult is, meg videó is. Az itt látható úriember pógári nevén Nathan Hughes (meg amúgy is), a basszerozás művvvészi magaslatokba emelését hajtja végre minimális erőlködés nélkül. Hozzá meg lazába énekel. Mindig is riszpekteltem a nagy Wootent és nyomdokain haladó egyéb szleppmestereket, de az számomra technika, ez meg itt művvvészet. Én már alig várom hogy valamilyen általa kipublikált kiadványra leljek, állítólag a srác már dolgozik valamin. Szóval én sem voltam mindig művvvelt, de miután megnéztem ezt a videót, az lettem, pont amilyenek ti is lesztek.

Két hasonlóan kezdődő bandától kaptok egy-egy lemezt. A finn kollégák űzik a lágyabb vonalat, 2004-es lemezt adok tőlük, nálam eléggé szeretem kategóriás a korong. A brit Maybeshewill-t pedig pár napja ajánlották nekem az utánozhatatlan Nameless fórusok (akik egyébként az olvasótáborunk 90%-át is képezik), amiről szintén nem tudok rosszat mondani: mintha a God Is an Astronautot tökönrúgnád egy csipetnyi mathrockkal és vágánysággal, na akkor kapnál ilyesmi zenét. Vizsgaidőszakhoz jók ezek a lágyabb dolgok, a vége felé jöhet majd a grindblackcoremetal, a legvégén pedig a mulatós, de azt már úgyis kaptatok :D. A BL-döntőben pedig az lett, amit megmondtam, (sőt, a helyszínen azt is mindig előre mondtuk, hogy ki fogja kihagyni. Még azt is megéreztem, hogy Terry el fog csúszni. Kezdek félni magamtól.) remélem az EB-hez is így fogok érteni, mert a Tippmixen nyert összegből akarok menni Cypress Hillre. Ma pedig irány a diszkó, hiszen illik megünnepelni egy vizsgán kisírt elégségest, nemde? Eredményes hétvégét mindenkinek!

Maybeshewill link

Amúgy képben vagyunk, csak most meglassult a kispatak, de azonnal átváltunk niagarába. Szóval jólértesültségemet felpörgetendő, szétnézegettem a goamuzsikák között. Volt pár alap kedvenc, de most jöjjön valami ami a még számomra is új. A Shpongle Raje Ram és Hallucinogen közös projektje, ami szépen megdefiniálgatta a goa(-downtempo)t az ezredfordulón. Alapvetően a goa jegyeket használják: népi hangszerek, miszticizmus, egyéb hókuszpókusz, elektro lüktetések, tudatmódosítás. Gyönyörű tételek is vannak rajta, de persze az elmaradhatatlan meditatív elmebetegségek is megtalálhatóak. Aki kajálja a nyugis ambientes cuccokat, annak tökéletes választás, de alapvetően is fogyaszthatónak mondható. Aki meg megeszi az ilyet reggelire, az keressen rá erre: Talpa - The Art Of Being Non.

A tavalyi évből a második kedvenc lemezemet készítették el az ír srácok, akik ezt a remekművet be is mutatják majd november 16-án, a Petőfi Csarnokban. Nem szokásom ilyesmi zenéket hallgatni, csakhogy ez nagyon eltalált. Tamáskodóknak ehun van egy klip, hogy be tudjátok lőni a stílust. A jelenlét ajánlott, lesz ott még vagy 4 másik zenekar is, velük majd a következő hetekben fogok megismerkedni (és lehet, hogy a csengére is pakolok, ha illeszkedik a profilunkhoz). A zenéről legyen ennyi elég, ezt hallani kell, minek írjak róla regényt, nemigaz? Helyette blogolok: Bandai tanul, én pedig még mindig áhitatban vagyok a szombati gyönyörűséges Dög koncert miatt. Majdnem készültek képek is, dehát a technika ördöge kibaszott velünk és lemerült a gép. Állítólag egy azért született, majd felteszem a méltán megbecsült publikumnak, ha eljut hozzám. Amúgy sikerült berúgni is, sőt, most nem is én voltam a legvállalhatatlanabb, ami ha ismertek, egyfelől öröm, másfelől kuriózum. Jah, megint bajnok az Inter, ennek örülünk, szerdán pedig mindenki a Machesternek drukkol majd a BL-döntőben. Ennyi volt mára a DMACS magazin, jó zenehallgatózást. A lemez eleje és a vége

Password: www.mediaportal.ru 

Ez egy tegnap kiszivárgott lemez, most hallgatom először, sok infót ne várjatok tehát. Most csak annyi jött le, hogy a srácokhoz képest viszonlag rövid az album, majd pár nap múlva írok véleményt is.

Ma maradjunk egy Growing / Boris beszámolónál inkább! Az előbbi duó 21:20kor lépett fel a deszkákra és onnan 21:40kor távoztak is. A közben eltelt rövidke idő alatt a két srác gitárjaikkal elég súlyos támadást intéztek hallójárataink ellen, illetve még az előttük lévő felszerelésből furcsa zajokat, zörejeket csaltak elő. Őszintén szólva a legtöbb ember úgy jött ki, hogy "ez érdekes volt :D", de nekem tetszett, még sosem hallottam ilyet élőben. Nem is nagyon lehet leírni, egyszer látni kell egy ilyet is. A japók 22:20 magasságában toppantak be és 90 percnyi zajongást prezentáltak. Az új lemezt egy az egyben bemutatták és ezt egészítették még ki egy kis drone-os káosszal. Atsuo full állat, vágta a fura fejeket dobolást közben, a végén pedig kiugrott a közönségbe (átmegyek 13 éves kiskurvába: MEGÉRINTETTEM A HAJÁT!!^^ szánalmas viselkedés vége). Takeshi a drone-os témáknál használta a kétnyakú gitár részét, a rákenrólnál bőgőzgetett és hozta a vokált, Wata pedig szokásához híven pókerarccal nyomta végig a másfél órát. A színpadon négyen voltak, elképzelhető, hogy a triónál sokat segítkező Michio Kurihara volt a plusz fő, de erre nem tették nagy tétet. A koncsertó végén vásiztam egyet (CD+poszter), majd futás a buszhoz, majd onnan a 00:40es vonathoz. A végére jól elpilledtem, de nem szabad eltunyulnom, mert ma meg The Ocean lesz. Bandaitól pedig elnézést a résznemvételhez, azért beszámolót tőle is várunk.

Mindenki nyugodjon meg, mert minden okunk megvan az izgalomra. Főleg emiatt a nagyon bugi lemez miatt, ami nagyon finom is egyúttal. Az At The Drive-In két muzsikusa vágott bele a The Mars Volta projektbe, ami hála a jó istennek nélkülöz mindenféle zenei kompromisszumot. Egyszerűen magával ragadó, rá lehet kattani szépen, a furcsa dallamok még akkor is fülbemászóak, ha nincs hozzászokva a fülszerkezetünk az ilyen hangzáshoz és énekhez. A srácok országimázsa is kellően kész és bizarr, talán kicsit groteszk is. A zene is, bár ez kifejezetten az emészthető albumok közé tartozik. Tanuláshoz nekem pont jó, mert mostanában azt is kell. Azért a DMACS-ot nem hanyagoljuk, majd Szék kisegít párszor, ha benne ülök a pöcegödörben. (ugye?:D) De azért ígyúgyamúgy akárhogy is, szombaton gyertek Cundrára.

Szokásomhoz híven először kezdem a zenei résszel, melyben most a keményebb zenék rajongói kapják meg a betevőjüket. Korai (rossz ebből már nem is sülhet ki, igaz?) Cannibal Corpse és fűrajongók alapították a Cannabis Corpse projectet, ahol kicsit elferdítve tolják el a klasszikus kannibál himnuszokat. A szövegeken és kiálláson kívül minden vérprofi, tehát azért csak óvatosan közelítsetek az új albumhoz  és a debüthöz is. Aki tamáskodik, az olvassa el ezt a korrekt ismertetőt. Akik olvasnak minket, látták, hogy 2 hónapja várom a Therapy-t, amit ügyesen ki is hagytam egy megbetegedés miatt, ami még ma is szivat elég keményen. Ezek után a Boris és The Ocean remélem remek koncertekkel fog kárpótolni. Az utolsó gondolat pedig egy kérés: akik nem ismernek minket, azok írják már le, hogy találták meg a blogot, illetve mit változtatnának rajta (utóbbi mondjuk felesleges kérdés, mert a dizájnon kívül biztos marad minden a régiben :D). Köszönjük az együttműködést, egyetek sok virslit és igyatok sört helyettem is!

password: www.mediaportal.ru