Dik még a Csenge!

Úgy visszajött a '80-as évek thrash muzsikája az elmúlt években, mint tavaly a V.S.O.P. A Trafóban összesereglett közönség pedig igazán tanulságos volt, láthatott az arrajáró fehérpumás, szakadtfarmeres, felvarrós farmermellényes időutazókat, de voltak Kőbányait vedelő fiatalok is. Tehát mi. A jegyár abszolút baráti volt, 2 darab ezres, de maximálisan meg is érte. Az indiánok nyitottak, és bár nem vagyok egy túl nagy moshomasa, de itt muszáj volt küldeni a táncot. Igazából ennyire homogén muzsikánál felesleges nótacímekkel dobálózni, meg ugye csak egy lemezük van, azt nyomatták szépen a szimpatikus és pofátlanul fiatal srácok. Hangzás ügyileg erős közepes volt az este, koszosan szólt a cucc (tress, baszod), és a mikrofont bizony hallottam már jobban is bizonyos koncerteken. Az estét pedig a Fueled By Fire zárta (póló bezsákolva), akikre simán szórnám a tíz pontot, de a BBB mellett ez csak egy nyolcast ér nálam. Nótaügyilegis azért erősebb a rézbőrű társaság, meg talán a bulit is ők élvezték jobban. Készült egy sztárfotó is, amint eljut hozzám (és vállalható) kérdezés nélkül megosztom veletek, csak úgy, okulásképpen. Thrash 'til Death!

Ezen a lemezen nincsen túlságosan sok pöcsölés. 37 perc darálást kell elképzelni, de olyat, hogy még a Cannibal Corpse is sok esetben belepirulna. A banda gondolatvilága nagyjából kimerül a háborúskodásban és a vérfürdőben, de talán ezt már a borító is sugallja. Ezen a korongon áriázik először a 2004-ben csatlakozott énekes, és van egy olyan érzésem, hogy maximálisan be is vált :) Nem nagyon vagyok a stílus rendületlen híve, de ezzel azért tegyetek egy próbát, igazán elementárisra sikeredett ez a 36 perc.

 RAPIDSHARE

 zSHARE

FILEFACTORY

A műfaj igazából korai garázsos öntömjén. Pár arccal (akik velem együtt alkotják a bandát) ezt a demót bravúroskodtuk össze. A két számról süt, hogy szeretjük a gitárhangokat, a csajokat, és hogy valószínűleg mezítláb is karistolunk a jégen. Szárnypróbálgatásunkra várjuk a reakciókat kommentben, Szék, te is megteheted tétjeidet, ezúttal nyilvánosan (de ezért már nem kapsz még egy autogrammot, mit képzelsz). Titkos youtube-os bemutatkozó videónk is van, meg egyéb röhögcségek, search-re fel. Ezt meg szedd le, azt kajak meglesz a gépeden!



jún. 26. - A38
júl. 18. - Hegyalja
aug. 28. - SZIN

http://www.cundra.extra.hu/
http://www.myspace.com/cundra

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

 

Szigorú lemezcímhez dukál a szigorú muzsika is! Zeneileg amúgy érdekes a dolog, mert rendeltem hozzá pár teget, de igazából nem nagyon fedik az albumot. Vannak rajta száguldó ujjgyakorlatok, de középtempóra is visszavesznek (persze a súly akkor is marad), ami nem dívik matekfakultáción. Hangügyileg pedig a Bursthöz állnak a legközelebb, tehát hála a magasságosnak negédes harmóniákkal sem kell számolni. A csapat 6 éve nem adott ki stúdióanyagot, amit idén fognak megtörni, szintén a Relapse jóvoltából. A 2003-as lemezt záró 40 perces bónusztracket engedelmetekkel nem töltöttem fel, nem történik benne semmi. Nem úgy, mint az azt megelőző bő harmincban. Íme a lemez slágernótája.

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Előrebocsátom, hogy a magazinon legrégebb óta élő link, a Kartel Helldoradója. Senki sem szereti, csak mindenki tölti, mint a barom. Így lesz ez most is, de persze nem kell elismerni. Moha a Happy Gang után kezdett bele a ruffléskodásba, maga mellé vette Kicsi Game-et és a V.S.O.P.-t, megalapította a Magnet Records lemezkiadócéget, szóval nem tétlenkedett. A project még egy EP és LP erejéig tartotta magát, nagyjából 2 évig tartott a sikerszéria. Kétségtelen, hogy vannak arcpirító rímek (sőt, dalok is), de azért itt is találhatóak az életmódhoz szükséges bölcsességek, netán tételmondatok. Csípem az olyan cuccokat, melyekre egyszerre lehet röhögni ésegy picit komolykodni is. Igazi csemege, whisky-t és tequilát ajánlok hozzá!

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Ó-boj, ó-boj, jön az L.I.M.P. a Voltra. Nagy fikatéma volt a zenekar az ezredforduló után, de szerintem ma már mindenki ott tart, hogy szívesen megnézné őket, mert annak ellenére, hogy Fred Durst-öt többen utálták mint szerették, mindenki tudja, hogy a nagyképű MC mögött (akit én személyszerint ugyan csipázok) olyan gárda (Wes Borland, Sam Rivers, John Otto) sorakozik föl a hangszeres posztokon, mintha valami zenész all-star állt volna össze jammelni egy bolondságosat. Mondjuk Wes ki-be-ki manőverei kezdetén már temettem a zenekart, de kb. most van itt az utolsó esély, hogy ebben a felállásban láthassam őket, megyünk is. Például pedig álljon itt az első lemezük 1997-ből, amire az underground és a mainstream is elismerően csettintett, és az egyik legjobb crossover lemeznek titulálták.

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Az olasz kirándulás alatt jöttem rá, hogy nálam Stephen Brodsky bizony ott van az 5 kedvenc énekes között. A Cave In Antennája kb. tízszer pörgött le a hosszú buszozások alkalmával. A 2006-ban feloszlott banda júliusban jelenteti meg visszatérő EP-jét, ami nagy öröm, de Stephen addig sem tétlenkedett, adott ki szólókat szép számmal. Más kérdés, hogy ezek nagy visszhangot nem váltottak ki, gyakorlatilag csak ehhez találtam linket. A minősége viszont az elvárt szintet hozza (a kiadó is a Hydra Head volt), tehát nem értem az érdeklődés hiányát. Alternatív rock szól főleg a lemezen, amire sikerült becsempészni a Cave In-re olyan jól jellemző space rock hangzást is, pluszban meg pofonegyszerű slágerek (Swingin' in the Sky) és az anyabandához méltó darabok (Kill the Queen) is helyett kaptak a 35 perces játékidőben. Az EP-t meg várjuk, mint a kisgyerek a csúszdázást.

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Ez a korong félelmetesen oda van kenve. Gyakorlatilag háromféle dal szerepel a CD-n: a vészjósló hangulatú de nyugodtabb tételek, a gettóízű reppes trackek és mondjuk méga drum and bass darákat is ide kell vennünk (Wednesday, Assasin, On a Bus in Brighton). A legszebb az egészben pedig nem is az, hogy mindegyik hozza az elvárt szintet, hanem, hogy az albumnak van egy íve, gyönyörűen alkot egy egészet ez a vegyes felvágott. A művészúr pedig ősszel hazánkba is látogat (időpont-helyszín később), szóval éppen időben kezditek a művelődést, ha rákattantok az egyik linkre!

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Nem véletlen, hogy a last.fm-en a Primordial az elsőszámú szomszédja a Mael Mórdhának. Annyi a különbség a két zenekar között, hogy a MM még ízesebb, több tradicionális írhangszert használnak, ami nyilvánvalóan sokat dob a zenén, viszont a Primo' szerintem még nagyobb dalokat ír. Itt sincsenek gondok, sőt, ének ügyileg verik is a legnagyobb hatásukat, csak még nem hallok egy Empire Falls, netán egy Coffin Ships szintű örökérvényűt. Ennek ellenére jó kis homogén cucc, kellemetlen üresjárat nélkül, tehát akik csípik az ír népzenével átitatott belassulást, azoknak kötelező is lehet.

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY

Na, noise néven fut a buli, de azért itt nem kell Merzbow-ra gondolni, ebben a bő órában zenével is találkozol. Ez szerintem egy teljesen ártalmatlan korong, de a japók még egy lazítós rockot is képesek úgy előadni, ahogy az egy másik népnek eszébe nem jutna. Végülis ambient és rock dolgok vegyülnek pattogós, törzsi ritmusokkal és noise vehemenciával (húú, még jó, hogy ez nem kritika, mert ezért a mondatért kapnék osztást), tehát mehet is a Talvin Singh mellé. Már a 80-as évek végétől melózgatnak, tehát nyilván nincs nagy rálátásom a pályájukra ezzel az egy albummal, de majd leszedjük a többit is, mert ennek fényében megérdemlik. Klikk.

 

RAPIDSHARE

zSHARE

FILEFACTORY