Van az a régi vicc, miszerint a lengyel és a magyar parlament között csupán annyi a különbség, hogy nálunk nincsenek lengyelek. Na, a Nile főnök albumánál meg annyi a differencia egy sorlemezhez képest, hogy itt nincs metal. Akkor mi marad? Csak kibaszott súlyos egyiptomi muzsika, ami ugyan torzítást nem tartalmaz, de szerintem egy fokkal sem könnyebb a befogadása, mint egy Nílus albumnak. A misztikus cuccot egyiptomi hangszerek és vészjósló kórusok teszik teljessé, aminél a minőséget még az is jelzi, hogy a Relapse csomagolta a szőke gitáros debütálását. A folytatás idén érkezett Saurian Exorcisms címmel.
